2008 február 21. | Szerző: Sandybandi |

 Helló!

Amikor  húsz és harminc között voltam nem gondolkoztam sok mindenen. Az ember csak teszi a dolgát és nem agyal felesleges hülyeségeken. Nem voltak gyötrő gondolataim, mert úgy voltam, hogy ha valami nem sikerült, akkor majd elérem máshogy a célom. Nem is tudom, hogy mikor változtam meg. Mikor váltak a gondolatok szorongássá. Mindig félek, hogy valaki észreveszi ezt rajtam, kikacag. Ezért teljes erőből sugárzom, hogy igen is minden nagyon jó